A letett, zárt borítékban a letevőnek visszaadott műpéldánnyal, illetve a műjegyzékbe vételről kiállított igazolással szerzői jogvitákban nyújt bizonyítási segítséget. Letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), Szerző(k) az műjegyzékbe vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak vagy letétként elhelyeztek.
A műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv., Szjt).
A művek jegyzékbe vétele önkéntes, annak célja csak az, hogy teljes bizonyító erejű magánokirattal (Igazolás) igazolja azt a tényt, hogy az adott mű a műjegyzékbe vétel időpontjában a műjegyzékbe vétel szerinti tartalommal létezett és elősegíti a szerzőség, valamint a mű azonosíthatóságának bizonyítását. A műjegyzék és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás szerzőségi vélelmet az Szjt. 94/B.§ alapján nem keletkeztet, és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás nem közokirat.
Műjegyzékbe vehető művek - a szerzői jogi törvényben meghatározott, borítékban történő lezárásra, vagy számítógépes archiválásra alkalmas szerzői művek:
az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, írásban, vagy hang-, illetve képfelvételen rögzített, nyilvánosan tartott beszéd, vagy előadás, számítógépi programalkotás (akár felhasználói program, akár operációs rendszer) és a hozzá tartozó dokumentáció színmű, zenés színmű, a táncjáték, és a némajáték, zenemű, szöveggel vagy anélkül, rádió-és a televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű, rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás és annak terve fotóművészeti alkotás, térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás és annak terve, jelmez-és díszletterv, ipari tervezőművészeti alkotás.
A műjegyzékbe vehető művekkel és a műjegyzékbe vétellel kapcsolatban fontos előírásokat tartalmaz a szerzői jogi törvény, és a Polgári Perrendtartás (Pp.).
Általános tudnivalók:
A tanúsítvány sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását.
2. A nyilvántartásba vett irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Nem állnak szerzői jogi védelem alatt:
a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények, az ügyiratok, valamint a kötelező szabványok és más hasonló rendelkezések;
a tények, napi hírek;
az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek (egy mű részeként sem);
a folklór kifejeződései.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
Ha művét nyilvántartásba szeretné vetetni, kérem keressen minket.